Ha az kimaradt volna, az interjú első része itt olvasható, itt pedig a második, melyben szó volt arról, hogyan lesz az emberből mürmekológus, hogyan alakul ki egy hangyás kutatás, vagy hogy mitől mondható egy hangya külön fajnak, egy hasonló másik hangyától. Volt szó veszélyes hangyákról, a hangyák hasznáról és az invazív fajok problémájáról. És akkor jöjjön a folytatás:
Neked mekkora volt egyébként az eddigi legnagyobb egyedszámú kolóniád? Mi volt az?
Volt egyszer kiállítva nálunk egy Messor minor hesperius, az brutális méretű volt. Rendszeresen nevelt ki ivarosokat, illetve most azoknak a helyén van egy Camponotus pseudoirritans, azok is már ivarosokat nevelnek ki. Ráadásul olyan farmban vannak, ami egy keskeny, 1.5 m magas, 1.5 m széles, 15 cm mély terráriumban van, amibe őket be kell rakni, és kezelhetetlen, viszont jól elfér a folyosón.
Hát, ezt most nem tudom, hányan lehetnek, már mindenhova beköltöztek, és mindig több ezren vannak a kifutóban, és látom, hogy éhesen köröznek. Kétnaponta ijedten bedobok nekik egy pinponglabda méretű „hangyamarcipánt” (porcukor, méz keverék), meg 3-4 kifejlett csótányt. Biztos többet is megennének, de ennyit kapnak 😀 Apróbb hangyákból (Tetramorium, Lasius), volt nagyobb egyedszámú kifejlett kolóniám, csak az annyira nem tűnik fel, mert kisebb helyen elvannak. Tényleg, apró hangyát nem szoktam tartani, pont azért, mert nem lehet tudni, mikor és hol fognak megszökni.
Még egy záró kérdésem lenne. Ha egyetlen tanácsot adhatnál fiatal, kezdő hangyászok számára, mi lenne az?
Bocs, csak az a kéz, ami benyúl ott mögötted, az valami bűvész kütyü?
Ööö, ja, az? Igen 😀 Ő a szekrény mögött lakik, és rajta szokott pihenni a galambom.
Ja jó, mert egy pillanatra olyan volt, mintha a füledből így kinyúlt volna egy kéz 😀 Szóval, kezdőknek milyen tanácsot adhatnék? Egyetlen egy tanácsot?
Adhatsz többet is.
Szoktuk mondani, hogy érdemes olvasni. Minél több forrásból. Megismerni a hangyákat MIELŐTT tartjuk őket. Megismerni a tartásukat. Pont tegnap volt a fejemben egy jó hasonlat: ezek nem IKEA bútorok, hogy megvesszük, és utána kell felfogni a használati útmutatót, hanem először érdemes megismerni a használati útmutatót, és utána elgondolkodni, hogy mi vajon ezt bevállaljuk-e, vagy sem. Mert el tudnak pusztulni fél nap alatt, ha valamit elszúrunk. Vigyázni kell a kiszáradással, az üvegházhatással, ne szökjenek meg, más hangyák ne tudjanak rájuk találni, ha olyan, aminek a szúrása problémás lehet, akkor meg kell gondolni, hogy bevállaljuk-e, pláne ahol kisgyerek van, invazív fajt ne tartsunk.
Egyébként én azt figyelem most, hogy valamiért nagyon szeretik túlbonyolítani a hangyatartást, a módszereket, és hogy nem feltétlen kell nagyon bonyolult dolgokban gondolkodni. Gondolkodni a hangya szemszögéből kell. Nem az a fontos, hogy van-e koponya a kifutóban, vagy nincs, hanem hogy számukra vannak-e optimális kamrák, megvan-e az optimális közeg számukra. És akkor zárójelben- ezt még kevés embernek mondtam: egy-két videót én is raknék fel, hogy mi hogyan csináljuk. Nem tudom lesz-e rá érkezésem, de most lesz egy új PhD hallgatóm, ő azt mondta, hogy szívesen részt venne benne. Arról szólna, hogy, ha nagyüzemben tartjuk a hangyákat (nekünk 3 mp alatt meg kell etetni egy kolóniát), az hogy működik.
Illetve nem árt tudni, hogy mekkorára nő meg a kolónia. Hogy az bevállalható-e. Az sem baj, hogy ha van olyan, aki tud segíteni, ha elutazol 2 hétre, akkor legalább a vizet valaki merje odaadni a hangyáknak. (Nem biztos, hogy a nagymama meg fogja etetni.) Azért egy ilyen nagyobb kolóniát nem olyan egyszerű mozgatni. Ezeket a dolgokat is figyelembe kell venni.
Mikor mondtam, hogy küldj át pár képet az interjúba, átküldted ezt a fotót ezzel a szimpatikus úriemberrel, akit én elsőre nem is ismertem fel – erre kiderül, hogy ő David Attenborough. Mi van?? Ez meg mikor, és hogy? Ezt meséljed csak el de gyorsan!
Na, ez annyira nem lett gyors :D, de akkor írom, amit lehet 😉 Az időpont 2007 nyara. Ott van a nevem az Élet a növények között stáblistájában és ebben a filmben van egy jelenet, amikor Attenborrough kezén cipelik a Myrmica dolgozók a Phengaris (akkor még Maculinea) alcon hernyót. Ekkoriban voltam benne a MacMan projektben, ahol e lepkék hazai hangyagazda használatát kutattam (lásd az interjú 1. részét), és a projekt angol tagjai jelezték a BBC-nek, hogy engem lehetne megkeresniük ez ügyben. Egy pár órát volt szerencsém találkozni a gyerekkori példaképemmel, ami nagy élmény volt a számomra. Nagyon jó embernek ismertem meg, aki beült inkább a terepen zötykölődő terepjáró csomagterébe a kamerák közé engem kérdezgetni, hogy kissé megismerje az itteni életet, mintsem a rendező srác légkondis kocsijába. Pedig már akkor sem volt fiatal. Van még egy dolog, amiről nem mondhatok semmit, így leírom azt, ami a filmben is ott van, a többi a fantáziátokra van bízva :D. Van az Egy élet a bolygónkon-ban is egy jelenet ezekkel a lepkékkel; a nevem felbukkan a stáblistában; és a „hogy is készült ez a jelenet?”-ben mutatják a Debreceni Egyetem Élettudományi Központjának bejáratát 😉 (aki hangyázik, nézze végig ezt a bemutatót!!!!).
Hát, nagyon köszönöm az idődet, csomó érdekes dolgot mondtál, és akkor most már tényleg a záró kérdés: hol vagy megtalálható a neten?
A saját magam által kezelt weboldal, amelyhez ráadásul régen nyúltam, úgyhogy eléggé időutazós 😀
A kutatócsoportom Facebook oldala.
Még azt akartam kérdezni, ez már csak így engem érdekelt, meg mondtad is most, hogy még mindig zenélsz, meg én belehallgattam az egyetemi zenekarod, a KÖsZHELY dalaiba, ami szintén egy nagyon komoly időutazás volt így fílingre ?
Aha, hát igen. Az nekem is 😀
Most még valami zenakarban zenélsz mindig, vagy…
Novemberek. Most épp ez a nevünk, és én éneklek benne. Hárman vagyunk, és hát úgy alakult, hogy ennyien is maradunk már. Így is örülünk, hogy össze tudunk hozni néha egy próbát. Nem akartam sohase énekes lenni, de mindenki azt mondja, ezeket a dalokat nekem kéne énekelni. Végül így vettük fel a dalokat. Egy párat. Hatot talán. Abban is lesz egy kis időutazás ?
Legutóbbi hozzászólások