A napokban sokat voltam kinn a természetben, mivel néhány hangyafajnak már rajzási (nászrepülés) ideje van. Ugye ilyenkor repülnek ki a fészekből az ivaros egyedek egy romantikus légyottra, hogy aztán a hímek sorsukat beteljesítve elpusztuljanak, a megtermékenyített nőstények pedig levessék a feleslegessé vált szárnyaikat, és keressenek maguknak egy ideális búvóhelyet, ahova bevackolhatják magukat, és elkezdjék a család(állam)-alapítást.
Nos, hát első nap nem sok sikerrel jártam a Baltonfüred melletti Koloskában, viszont másnap teljesen véletlenül belefutottam a saját kertünkben egy ragyogóhangya királynőbe, majd még aznap délután egy másikba is a balatonfüredi Kiserdőben. Ez a különleges hangyafaj, a Prenolepis Nitens, elég sok hétköznapi névvel rendelkezik, és azt gondolom, ennek nyilvánvaló oka, a faj különlegességében rejlik. Lássuk mik ezek a nevek, és vajon miért adták neki ezeket:
Ragyogóhangya
Hát kell ezt magyarázni? Csak nézzetek rá. Gyönyörű ragyogó borostyános színe van, ami a napfényben pompázatos csak igazán! Találtam egy ? videót, lejjebb látjátok, amin épp rajtakaptak egy királynőt egy hímmel 🙂 Azon kicsit látszik, ahogy gyöngyházfényben csillog a potroha a napfényben.
Téli hangya
Ezt a becenevet azért kapta, mert ez egy ún. kriofil faj: a legtöbb (termofil) hangyával ellentétben ők nem igazán kedvelik a nagyon meleget, a szervezetük az alacsonyabb hőmérsékleten működik optimálisan. A fészkeiket jellemzően jó mélyre ássák, akár 1-2 méterre is a talajszint alá, valószínűleg emiatt, mert ugye minél mélyebbre megyünk, annál kevésbé melegszik fel a talaj. Persze, hogy melyik volt az ok, és melyik az okozat, hogy ez így alakult, az jó kérdés 🙂 Egyébként a természetben jó nagyra, akár 20000 főre is képes egy kolóinájuk felhízni. Amiből viszont nem nagyon látunk semmit, mert hogy jó mélyre rejtik a fészküket. Emiatt a hőmérséklet finnyájuk miatt egyébként tartásuk csak tapasztaltabb hangyatartóknak ajánlott.
Hamis mézesbödön hangya
Ha eddig még nem tűnt eléggé különlegesnek ez a hangyafaj, akkor hallgasd meg ezt! A fajban két féle dolgozó van, a „sima” dolgozók, és a „mézesbödönök”. Egyes egyedek úgynevezett „mézesbödönökké” fejlődnek tovább, amik a közösségi gyomrukban óriási mennyiségű zsírt képesek felhalmozni, amik az éhínságes időben (pl. télen) táplálékkal látják el a kolóniát. Ezek az egyedek ezután már nem járnak ki a fészekből. Hasonló külföldi faj egyébként (az igazi mézesbödön hangya), a Myrmecocystus mexicanus.
Ők egyébként általában a legelső faj, akik kirepülnek tavasz elején rajzani. Nem agresszív faj, inkább opportunista, sokan egyenesen lustának mondják őket. Táplálékban is állítólag elég válogatósak, van, hogy rovar helyett csirke, vagy pulykahúst ennének inkább inkább (a fene a jó dolgukat :D) fehérje bevitel gyanánt.
Nos, mivel a faj polygyn, azaz többkirálynős, így bár lehet, hogy a faj speciális igényi miatt kudarc lesz a vége, most mégis arra hajlok, hogy ezzel a két királynővel, amit találtam, megpróbálok elindítani egy kolóniát. Mit szóltok hozzá? 🙂 És ha így lesz, vajon mi legyen Hangyafalva 2. beköltöző családjának neve?
Legutóbbi hozzászólások