(Én ugyan még nem szántam rá magam, hogy az eleségrovarokat is magam tenyésszem otthon Hangyafalva lakói számára, de Fekete Csani például – akit TikTokról és most már az új Discord szerverünkről is ismerek -, saját ászkarák tenyészettel rendelkezik, úgyhogy megkértem, hogy írjon nekünk pár sort róluk és a tartásukról, hátha más is kedvet kap, hogy kevesebbet kelljen eleségállat boltba járni. – Agostino)
Az ászkarákokról
Az ászkarákok az egyik legrégebben fellelhető faj a rovarok világában. Kb. 3800 fajukról tudunk, ezeknek a méretük lehet akár 1-2 mm-től egészen 40-50mm-ig. Hazánkban 58 fajt jegyeztek le (nem hivatalosan megerősített forrás). Az ízeltlábúak törzsébe tartoznak, azon belül a rákok altörzsbe. Előfordulásuk a sarkok kivételével a Föld egész területére kiterjed. Vannak szárazföldi és vízi ászkák, de mi most a szárazföldiekkel fogunk foglalkozni. A testfelépítésük fajtól függően gyakran változik. Testük, bár a hangyákéhoz hasonlóan fejre, torra és potrohra tagolódik, esetükben a fej és az első torszelvény összenőtt.
Az érzékszervei közül a legfontosabbak a csápok. Az ászkáknak két pár csápja van, amelyek közül az első pár visszafejlődött, ezek neve antennula, vagy „csápocska”. Az ezeken található receptorok segítségével az ászkák a levegő páratartalmának változásait érzékelik, ezért ezek létfontosságúak az ászkarákok szárazföldi fennmaradásában.
Tartásuk:
Elég igénytelen faj, ezért könnyű a tartásuk. Heti egy etetéssel és három itatással (havonta egyszer két itatás) egy szapora élelmiszer gyára lehet hangyáinknak. Fontos, hogy a heti etetés mellett távolítsuk el az előző etetésből megmaradt ételmaradványokat, mikor már látjuk, hogy kezdene romlani. Ha a megmaradt élelmüket eltakarítjuk, nem lesz szaguk, ezáltal szobában, lakásban is tarthatjuk. Sötét, rezgések nélküli helyet keressünk nekik.
A dobozuknál, terráriumuknál csak annyira kell ügyelnünk, hogy a doboz falán annak berendezése után legyen még egy-két cm a felső perem alatt. Mivel nem a legjobb mászók, ezért ha üveg, vagy plexi dobozban tartjuk őket, nem tudnak kimászni, ha a tereptárgyaik nem lógnak ki. A doboz mérete mindegy (külön ászkáknak formi/terrárium nincs). Akár egy nem használt hangya kifutó is megteszi. Ha teljesen megeszik az élelmüket, amit egy hétre adunk nekik, csökkenteni kell a létszámukat. (Elengedés, vagy ketté választás, azaz egy új fészek készítése és oda a csapat egy részének áthelyezése.)
A helyük berendezése egyszerű, a talaj lehet akár virágföld, kéregdara, fűrészpor. Csináljunk nekik búvokat! Pl. kövek, nagyobb kéregdarabok, száraz, vagy zöld levelek, botok, ágak.
A szobahőmérséklet teljesen megfelel nekik, fűtést nem igényelnek.
Befogásuk egyszerű, mivel ott vannak szinte minden farönk alatt, vagy minden olyan virágcserép alján, ami földön van elhelyezve. Ezek alá szívesen bújnak, és onnan könnyen be is foghatók. Ránézésre megállapítani, hogy melyik hím és melyik nőstény, nem igazán tudjuk – ha többet fogunk be, akkor jó eséllyel mindkét nemből lesz jelen az állományban.
A gólya általában már egy héttel befogás után megérkezik: kis fehér foltokat láthatunk a helyükön. Ők a kicsik.
Etethetjük őket konyhai hulladékkal: pl. krumplihéj, almahéj, répahéj, stb., de ha változatosabban akarjuk etetni, ezeken kívül adhatunk nekik paprikát, paradicsomot, félbevágott szőlőszemet, salátát és mindent, ami a kertben megtalálható. Fontos! Ne fűszerezzük, főzzük, vagy pároljuk az élelmiszerüket.
Érdekesség, hogy amennyiben a székletüket eltávolítjuk, a kicsik lassabban fejlődnek, és nem lesznek annyira egészségesek, mivel a bélflóra egyes baktériumait, illetve a vitaminokat részben kiürítik és újra elfogyasztják, így ha ezeket eltávolítjuk, akkor egy értékes vitaminforrásuktól fosztjuk meg őket. De ez nem azt jelenti, hogy nem kell takarítanunk. Háromhavonta legyen egy nagytakarítás, amikor a búvókat és a széklettel teli elemeket eltávolítjuk, vagy megtisztítjuk és visszahelyezzük. (Ha szükséges, gyakrabban.)
Ha a nagytakarítások után friss citrusféléket adunk, az is segít egészségesebben tartani őket, a helyüket pedig majdnem teljesen átfertőtleníti. Ugyanez igaz a vörös/lila hagymára is. (Citrusfélék = menta, citromfű, stb.)
A kisebb egyedek havonta többször vedlenek, ilyenkor fokozottan figyeljünk, nehogy megsebesítsük őket. Onnan lehet felismerni a vedlést, hogy az egyedek olyankor sokkal fakóbb színűek. A kifejlett, vagy már az ivarérett, de nem teljesen kifejlett példányok is vedlenek, de ők már ritkábban.
Ha élve akarjuk adni a hangyáinknak, javaslom vedlések után tegyük meg, hogy ne legyen annyira nehéz a dolguk a hangyáknak (mivel elég erős kitin páncéljuk van az ászkáknak). Ha nem élve akarjuk adni, akkor pedig azt javaslom, hogy mikor megkeményedett már a vázuk, akkor daraboljuk, és úgy adjuk nekik. Remek fehérjeforrás a hangyáknak, de ne csak ezzel etessük őket. Folyamatosan változatosan etessünk, ezáltal a hangyák is egészségesebbek lehetnek.
Összefoglalás:
- heti két három itatás
- heti egy etetés
- előző heti táplálék eltakarítása, ha van, a halottak tetemeit is távolítsuk el (ezt ne adjuk már a hangyáknak)
- három havonta a széklettel teli elemek eltávolítása/megtisztítása, visszahelyezése/új behelyezése
- a szaporulat olykor olyan szintű, hogy szükséges lefelezni a létszámot: ilyenkor elengedhetjük, ha honos faj
(Fontos tudni, hogy a legtöbb esetben egy profi eleségállat boltból vásárolt eleség rovar jóval biztonságosabb, mint a természetből befogottak. Amit az út széléről, farmról, kertből, erdőből, vagy egyéb helyekről gyűjtünk be, mindig hordoz magában némi kockázatot: előfordulhat, hogy valamilyen parazitát, gombát, baktériumot, vírust, esetleg toxikus anyagot (rovarra tapadt, vagy általa elfogyasztott permetszert, vagy egyéb mérget) viszünk be hangyáinknak, ami szerencsétlen esetben végzetes lehet akár az egész kolóniára nézve is. Ezért saját tenyésztésű eleségállatok esetén érdemes csak a már nálunk született generációkból etetni, hogy ezt a kockázatot csökkentsük. Az első 2-3 csapat megszületése után a befogott egyedeket el is engedhetjük már akár, vagy különválaszthatjuk a kicsiket egy másik tárolóba – Agostino)
Legutóbbi hozzászólások